Azt hiszem a történetem tanulságos lesz számodra, ha Te is tapasztalod, hogy időnként háromszor több időbe telik egy projekt befejezése. Csinálod, csinálod, de mégse haladsz olyan tempóban, mint gondoltad.
Ha így van lehet, hogy Te is halogatsz.
Ősszel elindítottam egy mini projektet a céljaim érdekében. Nem pusztán üzleti, hanem az életem több területét érintő dologra.
A projekt, mint általában a következő egységekből áll: feltárás vagy elmélet, előkészítés, megvalósítás. (A visszaellenőrzés, mint jellemző negyedik egység ebben az esetben nem releváns.)
A feltárással vagyis a gondolkodnivalóval minimális dolgom volt, mondhatom már letisztult, hiszen rengeteg módon előjött korábban. Ezért az volt az elképzelésem, hogy néhány hét alatt, maximum egy hónapon belül kényelmesen elkészülök az egész projekttel.
A megvalósításhoz szükség volt némi előkészületre, anyagok begyűjtésére. Pár dolgot beszereztem, de a javasolt klasszikus mód valahogy nem ment nekem.
Hetek teltek el. Ismerős?
Egy „kis” halogatás után eldöntöttem, hogy inkább használom azt, amivel közelebbi kapcsolatban vagyok, ami jobban a kezem ügyében van. Papír, toll, nyomtató.
Ezzel a létrehozás fázisába érkeztem, és 1 nap alatt készen lettem 85-90%-ban. (Itt ez nem elegendő.) Néhány dolog még hiányzott a teljességhez, úgy éreztem szükség van még egy pici érlelődésre. A hiányzó elemekre hamar rátaláltam, de közbeszólt a lebetegedésem.
Így hetekig előkészítve hevert az íróasztalon az anyag.
Miután felépültem időnként rápillantottam és arrébb toltam. A prioritások sorrendjében valahol hátul kullogott ez a mini projekt.
Már én magam sem értettem, hogy mi a bánatért halogatom a dolgot.
Nem éreztem elég fontosnak. Pedig a kezdéstől már 3! hónap is eltelt…
Ajaj, sejtettem, hogy az érzéseim csalókák és itt valami többről van szó.
Aztán megjött a válasz, amihez előbb a megfelelő kérdésre volt szükség. Egy konkrét idézetet kerestem sikermentorom tanításai között, mikor szembejött a felkavaró kérdés.
Egyértelművé vált, hogy a befejezést azért halogatom, mert egy kis részem (tudatalatt) próbál a megszokottban tartani. Vagyis nem tudatosan, de akadályozom magam a cél elérésében.
Ez messze túlmutat a projekt befejezésén.
Egy tudatalatti részem nem igazán akarja, hogy növekedjek és nagyszerű dolgokat érjek el.
A nagyobb célokról van szó. Önmagam nagyobb verziójáról.
Ahogyan erre rádöbbentem, azonnal összeszedtem magam és 2 órán belül teljesen készre befejeztem a projektet. Csodás, felszabadító érzés!
Tehát kedves Vállalkozónő, ha valamit nagyon halogatsz, őszintén elmélkedj ezen a kérdésen 15-20 percen keresztül:
Milyen belső hitrendszer akadályoz abban, hogy önmagad teljesebb, sikeresebb verziójává válj?
Ha tudatosítod a korlátozó gondolataidat és dolgozol rajtuk, a siker, amire vársz előbb érkezik meg!
Szeretnék hozzájárulni a sikeredhez. Ezért elindítottam egy csoportot, ahol beszélgetünk az üzleti eredményességhez szükséges stratégiáról és gondolkodásmódról, női módon. Fejlődjünk együtt Vállalkozásfejlesztés – Nőknek, holisztikusan csoportban!
Beszélünk üzletről, gazdagságtudatosságról, vezetői szemléletről és persze a teljességről.
Már egy ideje érzed, hogy változtatás szükséges a vállalkozásod növekedéshez, az új eredményekhez.
Lehet, hogy érdemes lenne beszélnünk?
0 hozzászólás