Érzed a hívást. Sejted, hogy itt az idő az ugrásra.
Arra, hogy megtedd az első, második vagy sokadik lépést. Belevágj egy nagyobb projektebe.
Igent mondj egy felkérésre.
Otthagyd a munkát, amit utálsz.
Arra, hogy bevállald azt az utat, amit helyesnek érzel.
Elküldj egy emailt amiben az ajánlatod van.
De…
Azonban a DE és HA majd mindig ott van. Hol erősebben, hol halkabban, de ott van.
A HA a félelem hangja. Az nem te vagy. Az egy erő, ami a látszólagos biztonságban akar tartani. Az ismert langyosban.
Pusztán az a kérdés, hogy hallgatsz rá és …
végleg elveted az ötletedet vagy
egy kis őrlődés után ugrasz.
Megengeded magadnak azt az esélyt, hogy jól döntesz. Hogy valami nagyobb részese leszel. Hogy találkozol nagyobb önvalóddal, aminek most még csak sejted létezését.
Az ugráshoz pusztán egyetlen dolgot kell tudnod.
Nem azt, hogy képes vagy-e rá. Nem azt, hogy működni fog-e.
Nem azt hogyan lesz.
Hanem csupán annyit, hogy minden ugrás újrarendezei a terepet. És akkor újabb lehetőséged lesz ismét elrugaszkodni vagy maradni.
Csak bízz!
Nem agyalnál, ha nem ez lenne itt a megfelelő pillanat.
Tudd, bármikor lehetőséged van másképp dönteni.
Bízz! Most van itt a momentum.
Segítsek végiggondolni, hogy tényleg ejött a te időd? Írj és kérj egy gyors konzultációt!
https://andreaperneczky.com/ajandek_konzultacio
